LAtin – HAstánc – ROckandroll és a
klasszikus disco bizonyítja:
Jót táncolni jó!

Anyák napja

Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg.
Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az anyaságról emlékezünk meg.
Anyák napját Magyarországon minden évben május első vasárnapján ünnepeljük. 

Nincs senki olyan szép…

Nincs senki olyan szép, nincs senki olyan jó,
Nincs senki olyan, mint az én anyám.
Ő fogja a kezem, ő tart, ha elesem,
Ő mindenem, mert ő az én anyám.

Ha más valaki bánt, ő sír és megölel,
Istenem, csak ő ne hagyjon el!
Nincs senki olyan szép, nincs senki olyan jó,
Nincs senki olyan mint az én anyám.

forrás: IdéZetek minden alkalomra

Története

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Májusfaállítás

Ez a szokás falvakban még napjainkban is komolyan jelen van. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

Májusfa kitáncolása

A májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. A legények gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.

forrás: wikipedia

Május elseje

a májusi-pünkösdi ünnepkör ünnepe, évnegyedkezdő nap. Ünnepi szokásai (→ünnepi szokások) keveredtek a →pünkösdi szokásokkal, századunkra azonban a két, szinte azonos tartalmú és régi európai hagyományokra visszatekintő tavaszünnep közül május elseje tartósan magához kötötte a →májusfaállítás szokását és a majálist, míg a pünkösd elsősorban a →pünkösdölés és →pünkösdi királynéjárás dramatikus hagyományait vonzotta magához. A két egymáshoz közel eső ünnep századunkban mutatkozó differenciálódásához – még falun is – hozzájárult az a tény, hogy május elseje 1889 óta – nálunk gyakorlatilag 1890-től – a nemzetközi munkásosztály ünnepe, mely egyesíti magában a hagyományt és a szervezett ünnep vonásait. Ma széleskörűen társadalmi ünnep. Az egész országban megünneplik, a nagyobb városokban a dolgozók felvonulását is megszervezik. A felvonulásokon vitt zászlók, feliratok, emblémák és az egész város dekorációja azt hangsúlyozzák, hogy május elseje a munka, az egész munkásosztály ünnepe, közösségi ünnep. Az ünnep jelszavai a mindenkori politikai aktualitásra vonatkoznak. A tarka színek, a kezekben vitt virágok, májusfák, a felvonulást követő majálisok és utcabálok pedig az ünnep tavaszi, majális jellegére utalnak. – Irod. Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások (Pest, 1866); Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); A társadalom jelei. Szemiotikai tanulmányok (Bp., 1978).

Májusfa

a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke (→zöld ág). A májusi-pünkösdi ünnepkör történelmi kapcsolatai következtében egyaránt tükrözi a természet ciklikus változásaihoz fűződő mágikus-praktikus elképzeléseket és a naptári év egyházi, vallási mozzanatait. A kereszténység előtti tavasz-szimbólum középkori vallásos magyarázatai pl. Fülöp apostol szerencsés megmenekülését, majd a keresztfán szenvedett vértanúságát, mások Jakab apostol vértanúságát említik a májusfa-állítás szokásának magyarázataként. A székelyeknél ezért nevezik a Fülöp-Jakab napra virradatkor állított májusfát Jakab-fának vagy hajnalfának. Hajnalfa néven →húsvét hajnalán is állítottak májusfát a Székelyföldön. A 18. sz.-ban – magyar forrás szerint – szokás volt még a templomokban is májusfát állítani, s ez a tanítók és diákok dolga volt. – A májusfa állításának napja a magyar nyelvterület legnagyobb részén →május elseje, de történeti és friss adatok szerint a nyelvterület É-i és Ny-i részén →pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, tulajdonképpen melyik naphoz is kötődött tartósan, hagyományosan a májusfa-állítás ünnepi szokása. A nyelvterület É-i és Ny-i részén gyakori volt a május elsején állított fát pünkösdkor bontani. A bontás ceremóniáinak (fára mászás, →májusfa-kitáncolás stb.) kapcsolata lehetett a pünkösdi király (→pünkösdi királyság) választásával is. Erre utal a nyelvterület ÉNy-i részein a májusfa mellett vagy helyett állított máj-kerék, amely egy magas rúd végére tűzött, szalagokkal, borosüvegekkel, zsebkendőkkel díszített szekérkerék. A kerék díszeit versenyezve próbálták leszedni a máj-kerékre felmászó legények. Az ügyességi verseny győztese éppúgy lehetett pünkösdi király, mint →legénybíró, vagy a bálokat, mulatságokat rendező első legény. – A 15. sz.-tól kezdődően szólnak forrásaink a májusfa állításáról, a szokás azonban bizonyosan régibb. – A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Erdélyben (Csík) ki is faragták a fát vagy a legény rávéste a nevét (Háromszék). – A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb. A bontása (elsősorban ott, ahol pünkösdkor bontják, mint a Ny-Dunántúlon s a Felföldön) már nyilvános, játékokkal, versenyekkel tarkított ünnep: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók (→alakoskodás) váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait. A májusfa állításának szokását városon is ismerték, ismerik ma is. – Irod. Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások (Pest, 1866); Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Bálint Sándor: Az esztendő néprajza (Bp., 1943); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).

forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)

Mint már említettük, a húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat “elkerülte”.

Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

forrás: husvet.hu

Mozgó ünnep

Az ünnep minden évben más-más időpontra esik, ún. mozgó ünnep. Korábban többféle módszer is létezett húsvét időpontjának kiszámítására, a niceai zsinat óta azonban egyetlen, egységes módszerrel kerül kiszámításra: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnap lesz húsvét vasárnapja.

Pogány hagyomány: Ostra istennő és a tojás

A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti.

Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

Húsvét nem csak jeles egyházi ünnep, de ma már számtalan szokás is fűződik nevéhez. Ismerd meg húsvét eredetét, a húsvéti szokásokat!

Húsvéti hagyományok

Régebben még vasárnap hajnalban, ma már inkább szombat reggel, vagy délután tartják a körmenetet. Korábban Jézus szobrát a falu legfontosabb embere vihette a körmeneten, mára ez a szokás kihalt.
Az 1700-as években nagypénteken kereszthordozó menetet is tartottak, melynek során a hívek ostorozták magukat, a század közepére azonban betiltották ezt a szokást. Bár Magyarországon már nem jellemző ez a szokás, külföldön még mindig láthatunk rá példát.

Locsolkodás

Ma már kihalóban lévő szokás a szódásüveggel, vagy vödörrel történő locsolás, korábban azonban – kölni hiányában – így locsolták a fiatal lányokat.
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.

Ez a főleg vidéken elterjed szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered. Régebbi időkben a fiatal legények csapatokban járták a falvakat, és vízzel alaposan meglocsolták a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem maradtak szárazak, hímes tojásokat osztogattak nekik. Persze a húsvéti locsolóversek sem maradhattak el, népköltészetünk gazdag tárházát kínálja a különböző rigmusoknak. Később ez a szokás is modernizálódott, a fiúk nem csapatokban mentek a lányokhoz, és előkerültek a kölnisüvegek is. A lányok pedig megvendégelték őket, és a locsolókat fáradozásaikért aprópénzzel is megjutalmazták.

Húsvéti ételek

Az ünnepet negyven napos böjt előzi meg, melynek során tilos a húsfogyasztás, kizárólag zöldségek, gyümölcsök, hal, és más, húsmentes ételek fogyaszthatók.

Húsvét hagyományos étele, a már jól ismert sonka és tojás mellett a kalács és a bárány. A bárány a zsidóság Egyiptomból történő menekülésének emléke, a tojás pedig az újjászületés, a termékenység szimbóluma. Hazánkban a főtt sonka, főtt tojás és burgonya a leggyakoribb húsvéti étel, de sokan készítenek báránypörköltet is.

Közel egy évezredes szokás, hogy húsvétvasárnap reggelén a hívők fehér kendőbe egy tányért kötnek, melyre sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát helyeznek. A mise végeztével a pap megszenteli a csomagot, majd hazatérve az ünnepi asztalnál minden családtag kap egy kis szeletet a templomot járt ételből. Népesebb családoknál előfordul, hogy hártyavékony szeletekre kell a tojást vágni, és az igazán hagyománytisztelők nem sajnálják a fáradságot, hogy a távollevő családtagnak is elküldjék a részét.

Több helyen szokás volt a komatál küldése. Ha valaki ilyen tálat kapott, biztosan tudhatta, hogy az ajándékozóval örökké barátok lesznek. A tál tartalma változó volt, de általában tojást, kalácsot és italt. A megajándékozott is viszonozta a kedvességet: ő is küldött egy tálat az ajándékozónak.

Az ünnep szimbólumai

Tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig.

A lányok húsvét vasárnapján festették meg a tojásokat, melyet másnap a locsolók kaptak. A tojásokat először megtisztították, majd csalánnal, diólevéllel, vagy meggy levével színezték.

Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal “írták” a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott.

A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: “Krisztus feltámadott.” Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.
A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

A hímes tojás készítés

Viaszolás

A hozzá szükséges kellékek a viasz és az íróka.
Előbbit méhészeti szaküzletben lehet beszerezni, míg az írókát házilag is könnyű elkészíteni. Ehhez egy egyenes faág tetejét hasítsuk be 2 centiméterre. Vékony műanyagból, (pl. gyógyszeres dobozból kivágunk egy  2-4 cm-es téglalapot, és egy  tű segítségével tölcsér formájúvá tekerjük. A tűt eltávolítjuk, és a tölcsért cérnával szorítsuk a félbevágott ág közé. A tölcséren kicsepegő forró viasszal kezdődhet a tojásírás. Végül mártsuk festékbe a tojásokat, és száradás után olvasszuk le a viaszt.

Berzselés
A növényi rátétes tojásfestés kelléke egy 10-15 cm hosszú nejlonharisnya darab, néhány kisebb méretű levél (pl. petrezselyem), vörös-, illetve lilahagyma héját sóval és ecettel fűszerezve főzzük ki. Simítsuk a levelet a tojásra, tegyük a harisnyába, majd szorosan kössük át és mártsuk a festékbe. Száradás után bontsuk ki a harisnyát, és távolítsuk el róla a levelet. Kevés olajjal bedörzsölve a tojás szép fényt kap.

Karcolás
A népi elnevezéssel kaparásnak, vagy vakarásnak mondott eljáráshoz festékből  és késpengéből házilag készített karcoló szerszámmal lehet belekarcolni a különböző motívumokat.

Sokszínű tojások
A tojásokra több színt fel lehet vinni egymás után, leginkább a karcolás előtt. Ehhez persze több türelem szükséges. Az eltérő színekre tervezett területeket egyenként kell viasszal bevonni. Minden egyes mártás előtt arról a részről kell lekaparni a viaszt, amelyet be akarunk festeni. Szépen mutat egymás mellett a sárga, a bordó és a piros.

A húsvét állatai

Bárány

Az áldozati bárányokról már mindannyian hallhattunk. A bárány húsvét idején Krisztus áldozatát szimbolizálja. Korábban jellegzetes húsvéti étel volt, ma már a legtöbb helyen sonkát készítenek helyette.
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: “Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”.

Nyúl

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

De miért is a nyúl hozza az ajándékot? E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.
Nem sokkal később már hazánkban is a nyúl tojta a húsvéti tojást.

Kiscsirke
A csibe érthetően a születés, feltámadás szimbóluma, hiszen régen nagy esemény volt, ha egy csibe született- előbújt a tojásból.
Napjainkban, amikor a “tojásgyárak” keltetőgépei vették át a tyúkok feladatát, sok-sok városi gyerek számára ritka élmény lehet egy kiscsibe hagyományos kikelése a tojásból. Az új élet, a megújulás jelképét őrzi a tojásból kibújó húsvéti csibe, melyet képeslapokon díszítő elemként láthatunk mostanság. Gyakran kosárban ülve – hiszen a kotlós tyúk kosáron ülve költött -, s nemegyszer több tojással körülvéve. Ezek utalhatnak a még ki nem kelt “tojástestvérekre”, vagy csak mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, nagyobb csirke is vagy a kotlóst és csibéit együtt ábrázoló életkép. Tehát a kiscsibe a tojással együtt a megújulás jelképe.

A húsvét virágai

Jácint
A legelső tavaszi virágok egyike. Elsősorban finom, tavaszi aromája miatt örvend nagy népszerűségnek vágott és cserepes növény formában egyaránt. Ha a cserepes jácinthoz újszerű vázát, porcelántálat vagy üvegpoharat választunk, a növény megjelenése modernné válik. A cserepekből kikandikáló gyökérzet újdonsült trendje a jácintkompozícióknak.
Húsvétkor ma már nem csak a fehér divatos, próbáljuk ki a jácintot rózsaszín, lila színekben egyaránt!

Tulipán

A tulipán a nőiesség jelképe, tölcséres kelyhe az élet nedvét tartalmazza, és ezáltal gyakran utal a női termékenységre, így vált a húsvét alapvető virágainak egyikévé. Alakja miatt a fehér tulipánt a keresztény szimbolizmus a húsvéthoz ugyancsak kapcsolódó liliommal azonosítja, így a tisztaságra és a szűziességre utal. Húsvétkor kedvelt a rózsaszín és a sárga tulipán is, amelyek vidámságot sugároznak.

Nárcisz

Angol nyelvterületen a kellemes illatú nárciszt “Húsvét-virágnak” is nevezik, ami jelzi a virág szoros kapcsolatát ezzel az ünneppel. Sárga színváltozata a legismertebb, de a virág ma már létezik fehér és több színvariációban is. A nárcisz remekül mutat más virágokkal, ezért rendezzünk laza csokorba néhányat a tavaszhírnökökből, nárciszból, fréziából, tulipánból!

Frézia

Ugyancsak tavaszi illatbajnok az édeskés aromájú frézia, amely egyszerű és telt virággal is kapható. Az előbbi porzója is jól látható, míg az utóbbi porzója a keresztezés során virágszirommá alakult. Kerekded bimbói tökéletesen mutatnak a legmodernebb enteriőrökben is, és remekül kísérik a húsvét egyik fő szimbólumának, a tojásnak a formáját.

Barka

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.
A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki.
Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat – mint a tavasz hírnökével –, akik a barka szentelmény voltát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak – vagy bármely, kirügyezett, kevéssé levelező ágnak – további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a – főleg német földön honos – szokás mostanában terjed el hazánkban. Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna.

forrás: Rydaa Magazinja

Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja.

Több országban elterjedt szokás.  Eredete nem tisztázott. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered.

Április bolondja

Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek.

Egyes elméletek szerint a naptárreformhoz kapcsolható, mely április elsejéről január első napjára helyezte át az év kezdetét. Emiatt ugyanis az április első napja komolytalanná vált. Mindenesetre az április elsejei bolondozások szokása Európában ezt követően terjedt el. Valószínűbb azonban, hogy a gyökerek régebbre nyúlnak vissza, és a viccelődés az ősi tavaszköszöntő ünnepségekhez kapcsolódik.

Ilyen ünnepségek ugyanis már az régi Rómában is voltak, a vidámság napjának tekintett Hilaria örömünnepet március 25-én tartották meg. Ugyancsak a tavasz elején került sor a kelták humoristenének, Lud-nak a tiszteletére megrendezett ünnepségekre. Ez a fajta viccelődés azonban Indiában sem ismeretlen, a hinduk tavaszünnepe, a Holi sokban hasonlít a bolondok napjára. A Holi fesztivált februárban vagy márciusban, a hindu holdhónap (Phalgua) teliholdján tartják, pontos időpontját a hindu holdnaptár szerint határozzák meg. Az ünneplők Holi alkalmával festett vízzel locsolkodnak, festéket spriccelnek, vagy színes porokat szórnak egymásra. Ilyenkor elfelejtkeznek az egyébként érvényben lévő kasztra, pozícióra, nemre, életkorra vonatkozó előírásokról. Az utcai ünneplések gyakorta elfajulnak, trágár megjegyzéseket használnak, s a durva megnyilvánulások sem ritkák. Ez a vad ünneplés számos vonásában olyan, mint az ókori Rómában, a téli napfordulón megtartott hétnapos Szaturnáliák.

Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

Április Bolondja egy nyúl Lewis Carollnál, az Alice Csodaországban c. könyvben. Állítólag úgy jutott ehhez a névhez, hogy április elsején bolondult meg.

Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják.

Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia poisson d’avril-nak, az angol Aprilfool-nak az olasz Calandrino-nak, a német Aprilsnarr-nak hívja.

Honnan ered a tréfás szokás, nem tudják biztosan.

Április 1 a néphagyományban

Ez a nap a szerencsétlenebbek közül való. Ilyenkor kellett futó növényeket - babot, dinnyét, tököt - ültetni, hogy hosszúra és szépre fejlődjön a növény. Egyes vidékeken megválasztották árpilis bolondját, de ez a tradíció hazánkban inkább a pünkösdhöz és a pünkösdi király választáshoz kötődik.

forrás: Wikipedia

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

Forradalom

1848. március 15.

Aznap korán reggel Petőfi Sándor az ifjúság kávéházába sietett és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzőleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára, itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 kívánatpontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat és az előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, később pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt.

Elhatároztatott, hogy a nép a proklamáció első pontját, a sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, amit meg is tett, 10 óra után a siker és lelkesedés hatása alatt a tömeg Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult a Hatvani utcába, itt a rend és béke fönntartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János és Jókai Mór küldettek be. A nyomdatulajdonost felszólították, hogy kívánja-e az el nem kerülhető kényszerítés be nem vártával a kikiáltott tizenkét pontú programot és Petőfi olvasott költeményét cenzúra nélkül kinyomatni? A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok rögtön németre is lefordítva néhány pillanat múlva ezrével kerültek elő a gyorssajtó alól, melynek példányai egész délig osztattak ki a szakadó eső dacára szüntelen gyülekező közönségnek.^[8] Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Míg a nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy s Irányi beszédet tartottak a néphez. Ekkor Petőfi negyedszer szavalta el a Nemzeti dalt. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.

Délután 3 órakor a Múzeum téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és proklamáció példányait ezreivel osztogatták; innét a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén. Az összegyűlt nép elhatározta, hogy a városházára indul, és ott a polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre és kívánatai aláírására felszólítja. A tanácsterem megnyílt, a tanácsnak benyújtották a program pontjait és a tanácsjegyző mondta, hogy azok el vannak fogadva. Ezután Holovics tanácsnok kívánt gondolkozási időt, hogy e pontok tanácskozás alá vétethessenek. Megcáfolta őt Rottenbiller Lipót alpolgármester, kimondván, hogy már egész délelőtt tanácskoztak efölött. Ezután szónokolt Nyáry Pál Pest megyei alispán és a pontokat pártolta, utána Klauzál Gábor, aki az első és 11-ik pontok rögtöni életbeléptetését is kívánta. A pontokat Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai által aláírták, és Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek.

Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt, melynek Petőfi is tagja volt. A nép, ideiglenes választmányát a tanács és polgárság választmányával egyesítendőt kinevezve, kívánta, hogy Táncsics Mihály, aki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán – miután kimondatott, hogy cenzúrai törvények nálunk nincsnek, nem is voltak soha – szabadon bocsáttassék, és a censurale collegium rögtön mentessék fel hivatalától. E kívánata teljesítésére ½ 5 óra tájt átment Budára, s a hatósági épület udvarán zászlóalja köré gyűlve, állhatatosan állt jogai kívánatai mellett, míg választmánya által kijelentették: hogy a helytartótanács e három pontba egyezett bele: 1. Táncsics kiadatása, 2. a cenzúra eltörlése, 3. sajtóbíróságnak a nép közüli választatása; s egyúttal kimondta, hogy a katonaságot csak azon esetben fogja kirendelni: ha azzal maga a nép saját céljai rendes kivitelére kívánna rendelkezni. Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke, azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot, a nép önkezeivel vonta át kocsiját Budáról a Nemzeti Színház teréig, s bevonult a színházba.

E nap délutánján kívánta a nép a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett a betiltott Bánk bán adassék elő. Bajza mondta, hogy szívesen tűzi műsorra. A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, az énekkar énekelte hozzá a Himnuszt és Szózatot. A közönség nagy része óhajtotta, hogy Táncsics megjelenjen a színpadon, azonban értesülve annak gyengélkedő állapotáról, kívánatával felhagyott. Végül a Rákóczi-induló mellett oszlott el a nép. Az állandó választmány azonban reggelig együtt ült.

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót polgármester és mások állottak a mozgalom élére és így lett az országos jelentőségűvé.

Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban – hallva a Pest-Budán történtekről – kénytelen volt engedni.

Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.

A Batthyány-kormány és az áprilisi törvények

Március 23-án az országgyűlés felsőtábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette minisztériumának névsorát. Ezekalapján:

Kokárda

Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd király április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett. Kimondták Magyarország és Erdély egyesülését. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget nyugathoz. Megkezdődött a jobbágyrendszeren és a nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendszer felszámolása. A jobbágyfelszabadítást is kitűzték, ennek módját azonban egyelőre nem rendezték.

forrás: wikipedia

forrás: Fejér Megyei Levéltár

A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.

Története

A nemzetközi nőnap létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak.

Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.

A nemzetközi munkásmozgalomban fejlődésével a nők egyenlőségének kérdése is egyre inkább előtérbe került: 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.

1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

A nőnap Magyarországon

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.

A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

forrás: wikipedia

7 férfititok, hogy a Nőnap a nőről szóljon!

A férfiak 99% -ban nem tudják. A nők pedig nem tudják megfogalmazni, csupán érzik.
Annak a maradék, karcsú 1%-nak a titka nem csupán egy velük született kisugárzás! Bár kétségtelen, hogy a tesztoszteron ilyen mértékű jelenlétét szó szerint kiszagolják a nők. De ettől még arrogáns, vagy nagyképű alak is lehet az illető. A valódi titok nem is egyetlen dolog, hanem 7 apró hozzávaló elegye. Ez az égadta világon minden nőciből, csajsziból, gáréból és lányzóból NŐT varázsol.

1. A bók – ami igaz és visszautasíthatatlan! A valódi férfi tud bókolni, de nem bókol ész nélkül. Jól időzíti bókjait, melyekért mindig járhat valamilyen viszontszívesség. Nem elvárás szintjén, hanem úgy, hogy a nő azt a maga jószántából felkínálja. A bókok diplomáciájának háttere mindig valami apróság, ami egyúttal fontos és igaz!

2. A segítség – ami hatásos, de nem lealacsonyító! A valódi férfi segít a nőnek, de nem végzi el a nő feladatait. Olyasmiket tesz, ami férfias, ami gyakorta magától értetődő volna, mégis a nőkre marad a legtöbb háztartásban. Mindezt kérés nélkül teszi, oly módon, hogy a nő érezze a tettek mögött húzódó szerelmes szándékot. Az a férfi, aki tud úgy villanykörtét cserélni, hogy az szerelmi zálog legyen, már kezd konyítani a kérdéshez!

3. Megértés – kioktatás nélkül! A férfiak legtöbbször ezt rontják el. Azt hiszik, hogy a nő a tanácsuk nélkül béna tehetetlen pária a világban. Nos, uraim, ez tévedés. A nők csak arra várnak, hogy valaki megértse és elfogadja őket – és ezt tudomásukra is hozza.

4. Szexi – és nem szexista! Amikor a férfiből szexis kisugárzás árad, az nem azonos a szexista és tolakodó magatartással, amikor a nőt a szex nyílt, vagy burkolt üzenetével lerohanja a férfi. A nők ettől a tolakodástól begubóznak, vagy kokott-módjára kezdenek viselkedni, egyik sem nőies, inkább taszító. A viselkedés mélyén annak a ténynek biztos tudata rejtőzik, hogy az igazi férfi biztosan tudja magáról, hogy nagyszerű szerető.

5. Udvariasság – született jó modorral! A valódi férfi már az óvodában megtanulta, hogy a széket a Hölgy feneke alá toljuk, hogy a kabátot rásegítjük, ha kéri, hogy az ajtónál mikor engedjük előre és mikor megyünk be előtte. Tudja, hogy illik felvenni (és letenni) a telefont és elérni, hogy a másik vágyakozva hívjon vissza. Ezt a modort elsajátítani csak hosszas gyakorlással lehet!

6. Szótartó – show-tartó helyett! Azt ígéri, hogy felhív- és fel is hív! Azt ígéri, hogy eljön, és eljön. Azt mondja, hogy nem, és az azt jelenti, hogy nem. A szava olyan, mint a szentírás, bízni lehet benne, akár a vezércikkben, és ez süt róla.

7. Elegáns – mégsem piperkőc! Nem kell ahhoz dizájner cucc, hogy az ablakon kiszökő hapek tökéletesen nézzen ki, hogy úgy álljon rajta a frissen csórt lepedő, mint egy Zegna öltöny. A valódi elegancia a jó illatnál, az ápolt frizuránál, a szép körmöknél, a tiszta fehérneműnél és zokninál kezdődik, s csak a második felvonás, hogy össze tudja válogatni anyuka nélkül is az egymáshoz való holmikat, s mindezt ne csak hordani, hanem viselni tudja. Saját igényességét rá tudja vetíteni a nőre is, és benne is igényt kelt a belső szépség meglelésére.

A valóban jó szerető képes megadni a módját annak is, hogyan, hol és mivel kápráztatja el álmai nőjét. A stílusa túlmutat a talponállóban megiható kávén, ásványvízen, vagy az út menti motel kínálta olcsó gyönyörön. Ő ismeri a női lélek titkait -így bizonyos, hogy jó esélye van a kedvesének arra, hogy egy Titkos Házban lehetnek egymáséi, a teljes zavartalanság, az elmélyülés és az intimitás gyönyörében.

forrás: portalborse

A Valentin napi ajándékdoboz nagyon jó variáció egy olyan ajándékra, amit szinte minden ünnephez kapcsolhatunk, lehet szó karácsonyról vagy anyák napjáról vagy szülinapról vagy esküvőről, házassági évfordulóról. Minden alkalomra nagyszerűen adaptálható, és az egyik legjobb saját készítésű ajándék, amit kortól és nemtől függetlenül bárkinek adhatunk (persze ismerni kell hozzá a megajándékozottat!). Na de mi is ez az ajándékdoboz?

A lényeg, hogy végy egy dobozt és csomagold be piros papírba. Díszítheted egyéb Valentin napi szimbólumokkal, mint pl. szív, kupidó angyalka, szív alakú lakat és régi antik kulcs, csókos száj, vörös rózsa, stb.

Tegyél a dobozba 365 pici levélkét – erre írhatod a

• saját jókívánságaid, kérdéseid,
• szerelmes szavaid,
• vegyes szerelmes idézeteket levelekből, híres emberektől, stb.
• szerelmes versidézeteket
• kuponok: csínján a kuponokkal, bár ez a legjobb része, csak hát ugye ha megígéred, meg is kell tartani (pl. ‘korcsolyázás a Városligeti jégpályán’ kupon, ‘forró csoki a kedvenc helyünkön’ kupon, ‘romantikus vígjáték a moziban’ kupon, stb. stb.)

Én azt mondanám, hogy ne tömd tele csak idézetekkel, legyen benne a te hangod is, a te kedvességed, érzéseid, gondolataid, a Ti közös élményeitek, az biztos, hogy természetesen hangzik. Szóval kombináld a szerelmes szavakat, verseket és idézeteket, esetleg találós kérdéseket (pl. mikor voltunk az Adrián üdülni? Mi volt a kedvenc gyerekkori plüss macim neve, stb.). Persze lehet a teljes ajándékot készen is venni, mint a mellékelt kép mutatja (a historia.net angol nyelvű oldalán találtam). Ebben a dobozban pl. ilyen szerelmes üzenetek vannak

“How wonderful that you exist” (olyan jó, hogy vagy)
“Voucher for a picnic in the park” (‘piknik a parkban’ kupon)
“A kiss good-morning” (jó reggelt puszi)
“Voucher for breakfast in bed“ (‘reggeli az ágyban’ kupon)

Ha szeretnél még további motivációt is adni arra, hogy kedvesed tényleg naponta nyitogasson egy-egy szerelmes levélkét, akkor kapcsold a szerelmes Valentin napi üzeneteket valami olyan tárgyhoz, kajához, amit biztos sűrűn, szinte nap mint nap fogyaszt a pasid/ barátnőd. Lehet ez kockacukor, vagy barnacukor, apró kis csoki, cukorka, filteres tea (persze csomagolt), stb.

valentinnap.wordpress.com

Hogyan csináljunk Valentin napra papírból rózsát?

Február 13-án 10 órától indul a filmáradat a Hölgyválasz című filmmel a FilmBox Extra 1 műsorán. John (Richard Gere) szereti a feleségét (Susan Sarandon), de élete egyhangú. Egy nap felfigyel egy fiatal nőre (Jennifer Lopez), bemegy utána a táncstúdióba, és beiratkozik a tanfolyam kezdő csoportjába…

A FilmBox Extra műsorán az Egy makulátlan elme örök ragyogása című film és szédületes sztárparádéval várja nézőket 16:15-től. Joel (Jim Carrey) döbbenten fedezi fel, hogy barátnője, Clementine (Kate Winslet) kitöröltette emlékezetéből kapcsolatukat. Kétségbeesésében ő is rászánja magát a kezelésre. De nem az történik, amire számított…

A FilmBox Extra 1 műsorán, este fél nyolckor látható a Melyik az igazi? című romantikus film. A főhősnő Abby vonzódik a művészetekhez. Van egy tökéletes barátja, Sy, de minden megváltozik, amikor egy művészpalántával találkozik. Képes lesz-e választani?

Február 14-én, délután fél egytől kerül vetítésre a Cuki a sütid című filmvígjáték a FilmBox Family műsorán, melyben két szakács megküzd egy versenyen, hogy végül egymás életét tegyék még édesebbé.

A FilmBox Extra műsorán 17:10 perckor kezdődik a Fame – Hírnév című film. A szórakoztatóipar világa kegyetlen: választani kell hírnév vagy szerelem? A döntés nem egyszerű. A filmet Madonna és Britney Spears koreográfusa rendezte.

A FilmBox Family este hét órától tűzi műsorára a Ragály és szerelem című romantikus alkotást. A nagyvárosi doktornő vidékre költözik, ahol rejtélyekkel és talán új szerelemmel is találkozik?

2012. február 13.

• 10:01, Hölgyválasz, FilmBox Extra 1
• 16:15, Egy makulátlan elme örök ragyogása, FilmBox Extra
• 19:31, Melyik az igazi? FilmBox Extra 1

2012. február 14.

• 12:33 Cuki a sütid, FilmBox Family
• 17:10 Fame – Hírnév, FilmBox Extra
• 19:00, Ragály és szerelem, FilmBox Family

A FilmBox prémium csomag csatornái elérhetők lesznek a T-Home és a Vidanet digitális kábeltévé- és IPTV-szolgáltatás előfizetői számára, akik az akció időtartama alatt bármilyen előfizetéssel rendelkeznek.

bellacafe.hu

Szent Bálint napján (Február 14-én) tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé.

Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját.

Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.”

Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium_Romanum_Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill (+ Róma, 869.február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.

Ennek a napnak a népszerűsége a virágkereskedésnek és különösen az ezt szolgáló reklámoknak köszönhetően megnövekedett. A napot átszövi sok hagyomány, üdvözlőlapok és ajándékok küldése.

forrás: Wikipedia.hu

Valentin, azaz Bálint napja

A katolikus naptár szerint február 14.  Szent Bálint napja.  Újabban mégis azt hirdetik lépten-nyomon idehaza, hogy Valentin napja,  pedig Valentin magyarul Bálint.  A nyugatról érkező új szokás szerint ez a  „szerelmesek napja”,  ami szintén Szent Bálintnak köszönhető, ő ugyanis többek között a jegyesek védőszentje. Többek között, mert a fiatal házasoké, az epilepsziásoké és a hasfájósaké is.

Ki volt hát ez a Valentin, azaz Bálint? Valójában nem egy,  hanem két azonos nevű személyről van szó.  Mindketten a 3.  században lettek vértanúk. Az egyik római pap volt,  a másik a Rómához közeli Terni város püspöke.  Feltehetőleg az előbbi,  a 269.  február 14-én kivégzett római pap lett a szerelmesek védőszentje,  akinek szokása volt,  hogy a római ifjú házaspárokat saját kertjéből szedett virágcsokorral örvendeztette meg.