Korábban nem tapasztalt felfutásnak lehettünk tanúi az elmúlt egy évben az okos város projektek kapcsán, nemzetközi szinten és itthon is. A következő években a tágan értelmezhető okos város kezdeményezésekre itthon több mint 1200 milliárd forint áll rendelkezésre, az ehhez a területhez kapcsolódó megoldások piaca pedig 2020-ra globálisan elérheti az 1400 milliárd dollárt.

Szokatlanul szerencsés együttállásról lehet beszélni az okos városok kapcsán Magyarországon, a jelek szerint ugyanis pénz, szándék és megoldások egyaránt rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a következő néhány évben forradalmi változásoknak lehessünk tanúi ezen a területen. Kis túlzással azt is lehetne mondani, hogy szinte csak a településvezetők, valamint az ott élők fantáziáján múlik, hogy milyen új rendszerekkel, fejlesztésekkel teszik még élhetőbbé, hatékonyabban működővé a lakhelyüket.

Támogatás és technológia betöltve

Az Infotér Egyesület által május elején, Budaörsön megrendezett Okos Város Konferencián Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára jelentette be, hogy a tágan értelmezhető okos város fejlesztési projektekre a Széchenyi 2020 program keretében megközelítőleg 1231,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Gazdaságfejlesztési és területfejlesztési forrásokból történik a közlekedési, környezetvédelmi, informatikai, energetikai beruházások támogatása, de számos, kifejezetten az okos város koncepciót követő fejlesztés is így valósulhat meg. Ez utóbbiak között említette az NGM helyettes államtitkára az e-közigazgatás fejlesztését, a szélessávú internet bevezetését minden önkormányzathoz, és az ország egész területén elérhető 30 Mb/s internet hozzáférés biztosítását. Számos, a települések és a kis- és középvállalkozások okos város fejlesztéseit támogató pályázati lehetőség nyílt meg idén tavasszal is, a források java pedig előreláthatóan a nyár és az ősz folyamán lesz elérhető. Emellett érdemes azt is megemlíteni, hogy a pénz mellett rendelkezésre áll a fejlesztések szakmai hátterét biztosító keretrendszer is, amit a Lechner Lajos Tudásközpontban dolgoztak ki.

Miért éri meg?

Természetesen adódik a kérdés, miért éri meg százmilliárdokat költeni okos város fejlesztésekre. Nos, azon túl, hogy az ilyen kezdeményezések könnyebbé teszik az ott élők életét, hatékonyabbá az ügyintézést, egyszerűbbé és gyorsabbá a közlekedést, olyan előnyökkel is járnak, amelyekre elsőre talán kevesen gondolnak. A jól kiépült infokommunikációs infrastruktúra és a lakosság magas szintű digitális kompetenciái ugyanis a kívülről érkező befektetők számára is vonzóbbá tehetik a települést. Ezek alapján talán nem meglepő, hogy nemcsak itthon, de globális szinten is óriási felfutás várható ezen a területen. A Grand View Research előrejelzése szerint a 2013-as 567,45 milliárd dollárról 2020-ra 1422,57 milliárd dollárra bővül az okos városok létrehozásához felhasznált technológiák, megoldások és szolgáltatások piaca – ez évente átlagosan 13,6 százalékos növekedés jelent.

Ahhoz, hogy az elképzeléseket érdemi tartalommal lehessen megtölteni, és jól tudjuk felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, már a megfelelő technológia is rendelkezésre áll. Budapest mellett egyre több vidéki városban is találkozhatnak a tömegközlekedést használók a digitális utastájékoztató rendszerekkel, amelyek bár kezdetleges, de fontos lépést jelentenek az okos városok felé vezető úton. Bár kevesen gondolnák, de hasonló szerepet játszhatnak az olyan kezdeményezések is, mint például a Margitszigeten kialakított, a futókört vigyázó kamera- és wifi-rendszer.

Hazai körkép

Magyarországon már most is találkozhatunk néhány összetettebb okos város kezdeményezéssel. Ilyen például a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Systems Magyarország és Szolnok közös programja, amely még 2009-ben indult azzal a céllal, hogy az ott élők a legkorszerűbb távközlési, informatikai és tartalmi szolgáltatásokat próbálhassák ki és tesztelhessék. A T-City projektben résztvevő lakosok, intézmények és önkormányzati szervezetek tapasztalataikkal, visszajelzéseikkel járulnak hozzá a piaci bevezetés előtt a szolgáltatások tökéletesítéséhez. A kezdeményezés fő célkitűzése, hogy az élet minden területén – egészségügy, oktatás, közigazgatás, turizmus, kultúra, közlekedés, gazdaság – bemutassa és kiaknázza az infokommunikációs technológiák (IKT) adta lehetőségeket. Ennek megfelelően kiterjed többek között a turizmus támogatására, egyes biztonsági szolgáltatásokra, a háztartások energiafogyasztásának optimalizálására (e-metering), de vannak az egészségmegőrzéshez hozzájáruló megoldások, és rendkívül népszerű a számos funkciót egy alkalmazásban egyesítő, intelligens Városkártya is. Rövidebb múltra visszatekintő, de legalább ennyire hasznos példa lehet Nyíregyháza esete, a település a Digitális Magyarország megvalósításának első állomása, ahol a Magyar Telekom átfogó fejlesztéseket indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a város önkormányzatával együttműködve. A fejlesztési program főbb elemeit a digitális infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és a digitális készségek fejlesztése jelentik.

forrás: http://www.itbusiness.hu/Fooldal/rss_3/A_jovo_mar_az_okos_varosoke.html